A kiállitás előtt az alábbi Picasso témájú
kiállitásokat láttam: Picasso múzeum, Párizs (a felújitás előtt és után is),
Picasso múzeum, Barcelona, 20. századi művészet múzeuma, Madrid (Guernica),
Moma New York, a Grand Palais tavalyi hommage á Picasso tárlata, amiről irtam
is a blogban, és persze megszámlálhatatlan Picasso kép Las Vegastól Bécsig.
Gyanitom, az olvasó sem először találkozik a
névvel. Picasso-t még az is ismeri, aki nem. A nevével biztosan találkozott
már, ha az elmúlt éveket nem egy vödör mélyén töltötte. Az életművét nem is
magyarázom, foglalkoztam vele az újranyitott párizsi Picasso múzeum kapcsán. És
egy új film is megjelent róla. Miért van az, hogy az emberek még mindig
foglalkoznak vele, miközben százezer másik festővel meg nem? Picasso a leg,
mégpedig minden tekintetben, és elképzelni sem tudjuk, hogy egyszer valaki
letaszitja majd őt e trónról.
Nem véletlen, hogy ezt a kiállitást nem a
megnyitó napján látogattam meg. Egyrészt most, épp a tavalyi múzeum és film
kapcsán megállapodott véleménnyel vagyok róla, és nem akaródzik megpiszkálni a
témát. Másrészt pedig a szomorú valóság az, hogy az igazán értékes képek már
rég egy széfben vagy épp múzeumi raktárban, esetleg kiállitáson csücsülnek, és
nem fogják egy Budapest nevű helyre szállitani csak a mi kedvünkért. De azért
mégis érdekelt az, hogy ha már életműkiállitás, akkor azért lehetséges lenne,
hogy mégis kölcsönkérték New York-ból, Párizsból a fontosabb műveit, vagy legalább
egy részüket?
Hát nem. Egyébként a Modigliani kiállitással
is ez a bajom, hogy emlitést sem tesz arról, hogy vannak más képek is, ezért
aztán megvan ugyan a katalógus, de tarthatok mellette két másikat is, mert
abban is vannak fontos képek. Innen üzenem, hogy ez a fajta titkolózás eddig
nem volt jellemző a galériára, és nagyon nem tetszik. Szerintem a minimum az
lett volna, ha a Picasso tárlat elején jelzik, hogy bocsi, tudjuk, hogy vannak
még nagy művek, azokat most nem tudtuk elhozni, bocsi. És ezek egy része nem is
lett volna ciki, Madrid egyszer adta kölcsön a Guernicát New York-nak, azóta
amennyire tudom, senkinek, tehát nem lett volna ciki megemliteni. Egy Picasso
tárlat nélküle? Ennél van rosszabb: Picasso jóformán összes főművét a hiánypadra
ültették, az Avignoni..úú, inkább nem sorolom.
Szóval sajnálom, de ez igy inkább káros,
mint hasznos. Ugyanis Picasso egy zseni, de itt nagyon sok közepes, vagy
éppencask jó képét látjuk, ezáltal elvész a zseni varázsa. A kiállitás szerint
Picasso egy közepesen tehetséges festő, aki időnként érthetetlenül variálja a
testrészeket. Hát nem.
Azért is veszélyes ez, mert ha valaki most
szeretné megtanulni a festészet történelmét, és megörül annak, hogy végre a
várban láthatja Picasso-t, az csalódni fog, hiszen "nem is olyan jó".
Nem fogja tudni, hogy miért, csak nem fog beleszerelmesedni. És ha ilyen a
legnagyobb művész, akkor azt fogja gondolni, hogy a többi csak ennél rosszabb
lehet, és legközelebb inkább horgászni megy.
Mondom, hogy veszélyes ez.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése