2018. február 13., kedd

Varga Bertalan a 3 hét galériában

Elfogultságot kéne kiáltanom, hiszen a festőt régóta ismerem, node nem is mondtam, hogy annyira dicsérni fogom...
Pedig de. Az előző kiállitásához képest ez egy összeszedettebb, érdekesebb, frissebb anyag. Maurer Dóra koloristának nevezte Bercit, és valóban nem nehéz Keserű Ilona vagy akár Maurer Dóra szineket belelátni a képekbe. Sőt, a képek az alkotójuk szerint egyfajta ideális szürke árnyalatot járnak körbe, tehát igen fontos szerepük van.
Bár korábban is láthattuk, most frissebb a nem négyzet alakú vásznak használata. Valahogy egyértelműbb, talán a kompozició jobban utal az eltérésekre, mindenesetre látványuk harmonikus annak ellenére, hogy csak érezni lehet, hogy miért tolódik el a kompozició a vásznon is túlra.
Különösen érdekes a háttérbe, beugróba került kép, amely számomra egyfajta elmozdulást jelent az eddigi stilustól.
Itt egy megfolyást láthatunk, ami elsőre teljesen ellentmond a zárt szinekkel teli koncepcióból. Hiszen ezeknek a képeknek a lényege a preciz, minden esetlegességet elkerülő kivitelezés. Természetesen érdektelenek lennének a képek, ha technikai hiba, megfolyás lenne rajtuk, nincs is. Itt azonban spontánnak tűnő, valójában igen komolyan kivitelezett, megtervezett jelenséget láthatunk. Nem lehet véletlen, hogy a folyás pont harmonikus, mind méretében, mind az elvágólagos szineiben. Kifejezetten érdekes kép, kiváncsi vagyok, vajon láthatunk-e több ilyet az alkotótól a jövőben.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése