Nagyon vártam Bécsben a a fotókönyv kiállitást, mert olyan könyvek láthatók ott, amiket jó eséllyel máskor nem tudunk elcsipni. Általánosságban igaz, hogy rengeteg könyv jelenik meg, és a független szereplők nem jutnak elég promócióhoz ahhoz, hogy feltünést keltsenek. Azért nem kell izgulni, pl. az Anzenberger galéria igen sok kiadványt mutat meg galériájában.
Ez a kiállitás intim helyzetben, apró fülkékben mutatja be a kinálatot. Egy fülkébe nagyjából 15 könyv kerül, és kb. 2-3 ember fér el, igy az intimitás garantált. Végigjárni mégsem egyszerű a tárlatot, mert nagyjából 10 fülke sorakozik egymás mellett. Mire az utolsóhoz értem, pont elegem is lett a fotókönyvekből. Még a művészeti fotókönyveknél is végtelenül széles ugyanis a skála: akad projektalapú mű, utazásos, egy témakör körbejáró és ezeknek minden verziója, áthallása.
Hogy érdemes-e végignézni az összes könyvet? Aligha. Nagyon sok olyan környezetet mutat be, esetleg olyan szemszögből, ami nagyrészt érdektelen, legalábbis számomra. De 5 fotókönyvből egy mindig nagyon érdekesnek mutatkozik, és ez megéri a többi 4 végiglapozását. Hasonló a helyzet, mint Arles-ban: ott is egy óriási terembe pakolják ki az újdonságokat, és ott is el szoktam veszni egy órára..Ami idén feltűnt, az a nyomdai ötletek sokszinűsége. Visszahajtott oldalak, kihajtható lapok szinesitették a kinálatot..Viszont még mindig sokan gondolják úgy, hogy a saját szomorúságukat feltétlenül meg kell örökiteniük...Ez öröknek tűnik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése