2019. július 12., péntek

A modernkori zóna

Manapság is fotózzák, sőt filmezik és könyvet is irnak a modernkori zónáról. Néha még a tv hiradókba is bekerül, amikor kocsikat gyújtanak fel, de látványos tüzek nélkül is nagyon nehéz nem látni, hogy az immár franciának minősülő, csak éppen legtöbbször afrikából érkező, a nyelvet nem beszélő, kultúrát nem ismerő embereknek nem sok lehetőségük van a kitörésre. Mégis, Párizs vonzza ezeket az embereket továbbra is, mert mindenki abban bizik, hogy egyszer, talán mégis sikerül valamit elérnie, vagy ha nem is neki, akkor a gyerekének. Aki ugyan nem kap rendes oktatást, satöbbi, szépen újratermelődik ez a réteg, de mégis ezerszer inkább ez a célpont, mint bármi más.
Ariel Kenig A szünet (la pause) könyve pont erről a lehetetlenségről szól. Egy srác szeretne bekerülni a Renault gyárba melósnak, ez élete álma, de még ez se valósulhat meg, egyrészt mert semmilyen végzettsége nincs, talán olvasni se tud, másrészt a Renault gyár is elköltözik, bezár, vége. A főhős hiába akart volna tenni valamit, nem jött össze.
A Derniere etage gauche gauche film - magyarul soha nem jelent meg, a cim utolsó emelet balra balra - egy afrikai szülőktől származó, de már Párizs környékén született srácról szól, aki nem is akar franciául beszélni, példaképe pedig a menő drogkereskedő, aki valamiért szóba áll vele, és kedvezményes áron kap anyagot. A film remekül bemutatja, hogy semmilyen más esélye nincs a srácnak a kitörésre, és hát ez sem igazi esély, a film végén nincs is happy end.
 Egy másik film, amit nagyon szeretek, az a Brooklyn Kt Gorique főszereplésével. Egy rapperről szól, aki épp a külvárosban lakik, és a zenével próbálja elfogadtatni magát a környezetével. A rap viszont a pasik felségterülete, és persze jópár egyéb konfliktus is felmerül..
Ilyen szempontból úgy tűnik, hogy nagyot változott a világ, mert ma már szinte a legszegényebbeknek is van mobiljuk, kábeltévéjük, talán nem esznek egész nap, de elméletileg ott a lehetőség a tanulásra, persze ez ezerből egynek lehetőség. Mégis, ha végignézek azon, hogy csak 100 éve milyen nyomorban éltek, akkor azért látom a fejlődést...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése