City prince /sses a Palais de Tokyo-ban Párizsban

A Palais de Tokyo az egyik legmenőbb hely Párizsban, a nyár viszont holtszezon. Ugyanakkor egyszerűen imádom, hogy ott mindig meglepnek valamivel. Pókháló vagy jelzőbója, ici-pici rajz vagy orditó videó, bármi lehet kiállitva. Előző alkalommal ,amikor ott jártam, egy házi készitésű repülőt mutattak be, ami csomagot is képes szállitani, igaz, csak szélirányban..
Ezúttal hagyományosabb kiállitást láttam 5 városból készült művekkel: Bangladesh, Lagos-Nigéria, Mexico-city és Teherán. Mi a közös ezekben a helyekben? Semmi. A jó hir, hogy a szervezők sem gondolták máshogy.

Mint kiállitás, ez egy rettentően szines hulladéklerakat. Legalábbis az én európai szememmel. Giccs, trash, semmi komolyan vehető anyag nincs ott. A szervezők pedig jó érzékkel a legolcsóbb osb lapokkal határolták a helyet, olyan ötletesen, hogy végül kétszer is eltévedtem, és véletlenül forditva jártam be a kiállitást. Egy helyen a lezárt lapot kellett volna benyomnom, nem sikerült.
Na jó, de volt valami úgymond érdekes is? Hát, az már önmagában érdekes, hogy a kiállitott emberek egyáltalán nem gondolkodtak táblaképekben. Installációk és berendezett helységek váltakoztak, és persze korunk fegyvere, a videó.
Ezek a videók viszont érdekesek. Nem mondanám, hogy az én izlésemnek valók, de óhatatlanul is beszűrődik a valóság, a táj, az emberek, akik valamin erőlködnek, igy pedig, mint látlelet, még akkor is érdekes, ha különösebben nem érint meg a téma. De azért akadt művészileg is értékelhető munka.
Régóta mondom, hogy a videó egyre fontosabb műfaj, lehet, hogy jobban bele kellene magam vetnem..