Könyvajánló: Patti Smith: M Train

Megszenvedtem ezzel a könyvvel. A Kölykök (just kids) regénye fantasztikus volt és bár nehéz objektivnek lenni, de benne van a legjobb, hmm, mondjuk 100 könyvben, amit olvastam. De ha 101. a listán, akkor is egy jól olvasható, jó könyv, érdekes a történet, folyamatosan kiváncsi voltam, mi történik a főszereplőkkel. Az M train viszont egy nem összefüggő, lassú, önkinzó könyv igazi történet és főhősök nélkül.

A legnagyobb változás, hogy Patti megöregedett, és ezt a könyvet egyszerre használja naplónak, önvallomásnak, regénynek, visszaemlékezésnek, és még ki tudja minek. Érdekes, apró történeteket mesél, csak azok önmagukban egyáltalán nem érdekesek. Talán az is baj, hogy minden igyekezetem ellenére sem vagyok képes rajongani se Patti, se más iránt,ha mesél egy rossz történetet, nem fogok nevetni csak azért, mert ő mondta. A könyv pedig tele van ellentmondásos részekkel, de leginkább az jön le róla, hogy Patti rettentően egyedül van, már asok-sok évvel ezelőtt is egyedül volt, de most már tényleg, és ez bántja, ami természetes, kit nem bántana ez? Visszaemlékszik dolgokra, és azok ideig-óráig érdekesek is akár, de minden oldalon átüt az egyedüllét. Mindeközben pedig természetesen vannak körülötte, csak épp nem értik, vagy nem érdeklik már annyira, vagy néha klisészerűen történnek egyszerűen dolgok.
Patti Smith nagyon tehetséges sok területen. Ez a könyve szerintem sosem lesz magyarul kapható és magyarul olvasható. Inyenceknek az életmű megismerése után feltételesen ajánlható. Esetleg.