2018. május 29., kedd

Zhong Weixing

Néha az az érzésem, hogy bármennyire is egyetértenek a szakértők abban, hogy Moholy-Nagyék korosztálya után nem jártuk be azokat az utakat a fotóban, amiket be lehetett volna, más szavakkal, hiába mondják azt a szakértők, hogy a kisérleti fotográfia lehetőségei végtelenek, engem mégis lenyűgöz egy olyan projekt, ami pont annyira innovativ, mint egy kalapács.
Portrékat látunk, semmi faxni, semmi túlgondolás. Semmi ötlet. Fekete-fehér képek, fekete háttér, fényelés, kontrasztok. És mégis tetszik. Talán mert a fotó műfajt erre találták ki. Semmi sem érdekesebb, mint egy ember, jól láthatóan, valóságosan.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése