Igazi könyvmániás vagyok, tehát egyáltalán nem közönbös, hogy milyen könyvek várnak a polcon. Sőt, szeretem ezt egyfajta fejlődéstörténetként kezelni, vagyis előfordulhat, hogy pár éve még szerettem valakit, de legalábbis elég fontosnak tartottam ahhoz, hogy megvegyem a katalógusát, de ma már nem olyan fontos, ezért hátrébb kerül (ne, ha elég gyakran átpakolnám a polcaimat).
A könyvgyűjtésnek számtalan problematikája van, rögtön a legfontosabb az, hogy miért is gyűjtöm a könyveket. Ez filozófikus kérdés, nagyjából egyszinten a van-e istennel... Elsősorban persze azért veszek meg egy festő, fotós, szobrász könyvét, mert tetszik az életműve. Mondjuk Nádlerrel igy vagyok, ha már nincs esélyem tőle valódi festményt venni, mert annyiba kerülne, mint egy új autó, akkor legalább könyvben megvan. Nézegethetem, filozofálhatok rajta. Ez a módszer eleinte jó, de sajnos hamar kiderül, hogy bizonyos számú könyv fölött ez a módszer már nem működik (vagy csak fogvicsorgások között). Hiszen ha Nádlert megvettem, akkor nyilván Bak Imre kötetet is be kell szerezzek..Itt a nyilvánon van a hangsúly. Ez a nyilván onnan jön, hogy semmilyen könyvtárat, a magunkét sem úgy szemléljük, mint a kalandozásaink lenyomatát, egy esetleges és felszines válogatást, hanem mindjárt azt kezdjük érezni, hogy a könyvtáruk reprezentál valamit. Itt kezdődik a baj. A könyvtárunk ugyanis semmit sem reprezentál, legfeljebb a pénztárcánkat. Hiszen ha Nádler után Bak Imrét mondunk, akkor mi van Keserü Ilonával, Maurer Dórával, és itt most jöhetne egy még hosszabb lista, ami még szintén nem lenne teljes. De egy FeLugossy könyv szinte kötelező. Hiszen, és itt van a kutya elásva - ő annyira sok kiállitáson szerepel, hogy megkerülni is nehéz. A sokat kiállitó művész jobb, mint a keveset kiállitó? Na ugye. Csakhogy nem lehet rögtön Ujj Zsuzsival jönni, mert akkor Erdély jön, akinek - hoppá! - nincs is kötete. Ajaj, a neoavantgárd pápája nem hazavihető, persze antológiákban azért bőven akad belőle kisebb-nagyobb falat. Ha tehát még azzal is megbékéltünk volna, hogy Tót Endre magamutogatása következménye egy (mit egy, legalább 3) kötete, de itt most megint bajba leszünk, mert akkor mondhatjuk azt, hogy Maurer Dóra viszont kizárólag annak köszönheti ismertségét, hogy az 50-es években ausztriai útlevéllel mászkált, ami ugye nem volt általános - finoman szólva.
A legnagyobb hiba tehát az, hogy azt gondoljuk, hogy a teljes spektrumot be kéne mutatni, ami lehetetlen. Vagy hát sok sikert hozzá. Ehhez mindössze az Mng, Ludwig, Ernst, Műcsarnok, Erdész Makláry Kisterem, Missionart és a többi galériának összes könyvét kellene megvenni.
Viszont. Sajnos az előző mondatnak az ellenkezője is igaz. Mert elhatároztuk már, hogy nem törekszünk a teljességre, és akkor szembejön egy Bálint Endre katalógus. Drága is, meg nem 100 %-osan venném meg, nem mondom hogy érdektelen, de az ő képeinél jobbnak tartom... Hümhüm. Veszélyes vizek! Egyfelől ha nem tartom jónak (de annak tartom!), akkor nem veszem meg, viszont a művészetben ritka a fekete-fehér dolog. Igen, egy könyvtárban ott a helye, de mutasson már valaki nekem egy könyvtárat, ahol ott a könyve! És nem azért nincs, mert drága (de azért!), hanem mert senki sem törekszik a teljességre - a Széchenyiből kikérni egy könyvet pedig több órás művelet, egyszer végigvártam, soha többet. Tehát választhatok: Bálint Endre nem létezik (legalábbis könyvalakban), vagy megveszem a könyvet. És még ott van az is, hogy a könyvek sokszor csak átmentileg kaphatók. Vagyis egyszer megjelennek, elfogynak és vége. Soha többé nem kaphatók.
Ha ehhez hozzáveszem, hogy én is esetlegesen jutok el könyvesboltba, galériákba, akkor nagyjából kezd összeállni a kép. Van egy lista, hogy arról a részterületről, amiről beszélünk, kik a fontosabb nevek. Impresszionalizmusból nyilván más, mint dadából. Ha érdekel a terület, egyszer, valamikor megveszek a könyvet róla. Aztán esetleg mégegyet, és felmerül bennem, hogy jó lenne összegyűjteni az összes fontos embert azon a területen. Innentől vagy beleállok, és tényleg felkutatom azokat, akár azt is vállalva, hogy olyat veszek, aki mondjuk nem is tetszik annyira, vagy hagyom az egészet, és maradok az esetlegességnél. És még további problémák is vannak a könyvgyűjtéssel..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése