Hagyaték

Most, hogy ilyen gyorsan végetért a Telek Balázs történet, az emberből előtör a művészettörténész is, és megkérdezi magától, hogy mi lesz a művekkel, amiket létrehozott. Nem lenne természetes, hogy gyorsan kiállitást hozzanak össze mondjuk a Mai Manóban?
A helyzet sajnos nem túl rózsás. Emlékszünk még Kerekes Gáborra? Ő azért elég nagy név volt ahhoz, hogy kb. akárhol. igen, a Nemzeti Galériában is összehozzanak neki egy tárlatot. Nem ez történt. Összeállt valamiféle bizottság vagy emlékkör, amibe jó érzékkel azt a Barta Zsoltot kérték fel, aki évtizedeken keresztül a barátja volt, nyilván sokat tud az életműről. De azóta is nagy a csend, az egy szem fotóújságbeli megjelenés óta én nem tudok semmiről. Persze nincs már Nessim galéria, ahol ez a gesztus természetes lehetett volna. Félek, hogy Telek Balázsnál is valami hasonló lesz. Tulajdonképpen már most is emlékekből kell összeraknom a képeit, Artbázis, Nessim, Fotófalu... A Mai Manó is szégyelheti magát: Kudász Gábor Arion mehet, pedig ő nem is fotós, de mondjuk Kerekes Gábor meg nem... De most nem Kudász ellen szólok, mert mára nyilván megkerülhetetlen figura lett, Momén tanit, meg most jelölték két dijra is. Tehát nagyra tartom őt, és ráadásul ő pl. vette a fáradságot, és kijött Bécsbe a Fotókönyv fesztiválra, és általánosságban is sokat tesz a művészeti életért. Hanem azért ott van a kisördög bennem, hogy Kerekes Gábor bizony a fél életét a Manóban töltötte, én. pl. akármikor mentem könyvtárba, mindig ott volt, és mindig lehetett vele beszélgetni..
Na mindegy, nem erre akarom kihegyezni ezt az irást, csak azt akarom mondani, hogy sajnos Telek Balázs esélyei sem jobbak, már elnézést a morbid szóhasználatért. Mi folyamatosan, évtizedek óta ezt csináljuk: mindenki beszél Erdély Miklósról, hogy mekkora ász volt, ugyanakkor a mai napig egyetlen katalógus nem jelent meg róla. Ki ismeri az ausztriai úthengeres performanszát? Nagyon kevesen, és én is csak véletlenül, szerencsével. Egyébként olyan is van, van bizony, Erdély Miklós alapitvány. Aztán ott van Hajas Tibor. Az irásai megjelentek, de semmi más, kiállitás nuku. Szóval mit is csinálunk a nagy hőseinkkel, a művészeinkkel? Jól elfelejtjük őket, és kész. Kerekes Gáborról sincs katalógus, talán már nem is lesz, és kiállitása sem lesz, csak ha megérjük, hogy a Nessim galéria újra kinyit. Kár.