2018. október 6., szombat

Viennacontemporary

Idén rekordmagas magyar galériarészvétellel nyitott meg a bécsi művészeti vásár. Bár ezen a néven csak pár éve léteznek, igazán jó helyszint találtak, és a vásár hangulata olyan, mintha már ezer éve megrendeznék. Minden flottul megy.
A vásár maga sokkal kisebb, mint a nagyok, de jó ötlet, hogy középen egy büfé és tespedőrészleget alakitottak ki, ezzel is családiasabbra véve a rendezvényt.
A vásárról teljesen hiányoztak a klasszikusok, befutott nevek, akikért jó pénzt lehetne kérni, mondjuk Maria Lassnig, Baselitz, igy aztán elsőre frissnek tűnő anyag fogadott. Csak később gondoltam át, hogy igazából egyik műtől se kaptam különleges inspirációt. A legtöbb mű egy már régen ismert stilusnak variációját hozta, és hiába vártam a tavalyi friss ötletek további kidolgozásait. Tavaly például az átalakitott Európa térkép nagyot szólt. Persze idén is voltak jó művek, de összességében nem estem hasra.
Reigl Judit művei fogalmam sincs, hogy kerültek ide, de a két egészen apró, ráadásul rá nem is jellemző kép inkább ellenérzést váltott ki belőlem. Ez bőven a futottak még kategória.
Ami viszont nagyon érdekes volt, az a kisérőprogramok áradata. A legtöbb beszélgetés szinte egymás után követte egymást, ezeken a galériák vezetői vettek részt. Érdemes megemliteni a Parallel Vienna eseményeit, ami tulajdonképpen a kimaradó galériák seregszemléje, és külön posztot érdemel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése