Nagyon merész vállalkozás Illés ezen katalógusa. Látszólag talán egyfajta wunderkamer-be nyerünk bebocsátást. Vagy inkább a természet sokszinűségét látjuk. Nem, inkább struktúrákat látok bele a képekbe. Vagy csak a fény-árnyék hatás érdekelte. Ez a könyv nem kinál egyszerű értelmezési lehetőségeket, és ez jó.
Más kérdés, hogy elég nyitottak vagyunk-e nyitva hagyni az értelmezési lehetőségeket. Ebben csak reménykedni tudok. Ha ugyanis bármilyen konkrétumot próbálunk belelátni a képekbe, lógó orral fogunk távozni. Egyszerű természetképek ezek, unalmasak, csak egy erdő, az is életlen zömmel, fák, levelek, láttuk ezerszer.
Viszont vagyunk-e annyira nagymenők, hogy nem dobjuk el a könyvet az egyszerű megoldások láttán? Én a fény-árnyék hatások és a struktúrák felől tudom megközeliteni a könyvet. Ha ugyanis nem a képen megjelenő növényeket nézzük, hanem az itt-ott megjelenő struktúrákat, fény-árnyék haátsokat, akkor egy érdekes ritmus alakul ki. A képelemek egészen újszerűen mutatkoznak meg, és szinte történetet mondanak.
Nem való mindenkinek ez a katalógus, és abban sem vagyok biztos, hogy az értelmezésének feltártam legalább az egyik lehetséges útját, de a túl egyértelmű képek is unalmasak egy idő után..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése