Na ez az a pont, amikor az embernek eláll a lélegzete, és bár mi magyarok hiresek vagyunk az egymás iránti utálatukról, ez a jelenség felette áll ennek. Nem viccelek, annak az esélye, hogy valaki bekerül a Photographers Gallery-be, kb annyi, mint hogy csináljon egy olyan hires autós műsort, mint a Top Gear. Nemcsak azért lehetetlen, mert egyébként is az, hanem mert ilyenről maximum álmodni lehet.
Pedig voltak már előjelek. Kezdjük ott, hogy hősünk ott volt a Várban amikor Baki Péter 20 magyar fotóst válogatott be. Azazhogy nem csak hogy ott volt, de pl. György Péter neki irta a legemlékezetesebb szöveget is. A képei pedig valahogy oda valók voltak, sőt.
Mi a titka? A befektetett munka. Mindannyian azt gondoljuk, hogy keményen dolgozunk, de ő nem volt rest a 8. kerületben nem cigányokat fotózni, hanem megtalálni azt a lakókocsit, amit már unásig ismerünk, és kihozni belőle valami gyönyörűséget. Amikor a fél ország azon vitázik, hogy Canon vagy Nikon, ő továbblépett, és középformátumra fényképez. Honnan találta ki? És honnan volt pénze rá? És aztán hogy jutott el abba a romániai faluba, amit elárasztottak? És más miért nem járt ott?
Szóval lehet szépiteni a dolgokat, de ő most teljesen megérdemelten állit ki egy fotószentélyben, Londonban. Legyünk büszkék rá... és dolgozzunk többet...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése