Az év könyve: Edward Burtynsky: Essential elements

Tulajdonképpen már az év elején mondhattam volna, hogy ez lesz a legnagyobb durranás, amikor a Fotofest-en, vagyis amerika legnagyobb fotószakmai rendezvényén őt kérték fel a vezető kiállitás megtartására, és valóban, a megnyitón lépni nem lehetett a tömegtől. De ez az új könyv mindent visz.

Persze lehet mondani, hogy a légi fotózás nem újdonság, lehet azt is mondani, hogy a környezetvédelem nem újdonság, és lehet bármi mást is mondani, de ezek a képek nem ezért ennyire népszerűek. Hanem azért, mert esztétikailag lenyűgözőek.
Lapozgatom a könyvet, és egyre nagyobb ámulatba esek. Hogyan lehet egy platinabánya ennyire gyönyörű? Mármint természetesen a bánya egy borzasztó seb a tájon, és minden viszonylatban szörnyű, de igy fotózva az első benyomásom az, hogy te jó ég, mennyire jók a szinek, és a geometrikus vonalak pont úgy esnek, hogy nem tudok másra gondolni, mint egyfajta folytatásra, ami a Pollock és Rothko esztétikájából nőtt ki.
Emelllett azért ne menjünk el amellett sem, amit ezek a képek megmutatnak. Az emberek szeretnek nem gondolni arra, milyen áron is van nekünk mobilunk, számitógépünk, intelligens mosóporunk. Csak egy példa: a Toyota Prius gyártásához a ritka nehézfémeket Kanadában bányásszák. De hogy! Igaz, lakatlan térségben, de szörnyű sebeket ejtenek a tájon. Az olaj vezeték kilométer ezreken át folyik a feldolgozóüzemig, és lehetne emliteni az afrikai gyémántbányákat is. Ez a könyv közelebb hozza az iszonyú pusztitást, amit ezek végeznek, ez alapján (is) jár a kötelező olvasmány cimke. Ráadásként gyönyörködhetünk az elképesztő minőségű papiron, a gyönyörű nyomtatási minőségen is.