Andrew Moore az amsterdami Reflex galériában

Amikor már nincs miről irni, jól jön egy Photo magazin. Egy szippantás a világból, és máris messze jár az összes itthoni téma, amiről irhatnék, de minek. Itt van viszont Andrew Moore barátunk, aki pont azokon a helyeken járt a világban, ahonnan érdekes anyagot tudott összeszedni. S mivel nekünk nincs három hónapunk arra, hogy bejárjuk ugyanazt a tájat, igy egyszerűbb a galériába ellátogatni.

Andrew képei olyanok, hogy azt mondaná az ember, én is meg tudtam volna csinálni. Látszólag semmi flikk-flakk nincs a képeken, csak éppen a jelenlét. Na ez az. Merthogy akárhogy is nézem, ma már az a nehéz a fotóban, hogy olyan helyet találjunk, ahol még nem járt más, ahol még nem fotózták le ugyanazt 85000-szer. Például Kuba is tipikusan az a hely, ahol már annyi fotós járt, és annyi kép készült, hogy már nehéz újat mondani. Nehéz, de nem lehetetlen. Mint ahogy Szabó Dezsőnek is épp csak Székesfehérvárig kellett elmennie, Andrew is talált olyat, amit más még nem látott.
Az elhagyott helyek fotózása különben is nemzeti sport, sokan csinálják, de itt nem csak erről van szó. Ezek nem egyszerűen elhagyott helyek, hanem helyek, amiknek hangulatuk van. Nagyon finom, illékony hangulat ez, jószemű fotós által. Izgalmas.