2017. június 4., vasárnap

Mokry-Mészáros Dezső a Virág judit galériában

Igazából szomorú hely ilyenkor nyár elején a Falk Miksa utca. A nagyok aukcióra készülnek, de az nem nekem való: sosem értettem, miért ad ki bárki tizen meg huszanmilliókat egy századelős másodvonalbeli festményért, hiszen tudjuk, hogy az igazán jó vételek régen a páncélban vannak már, amit meg eladnak, az olyan is. Ezerszer inkább vennék egy mercit az árból, még maradna is mellette 20 kortárs képre. Nem baj, szerencsére a sokszinűség gyönyörködtet, mindenki arra költi a pénzecskéjét amire akarja. Igazán nagy dobással, mint ami volt mondjuk a Felugossy vagy a Wahorn, nem készülnek minden évben, ez van. Igazán kortársért meg ugye nem oda járunk.
Itt van viszont emberünk, és hát a Virág Judit galériában, profi fények között majdnem el is hiszem, hogy ez egy komoly kiállitás. Elvégre a tájképek nagyjából rendben vannak, a fura figurákat hagyjuk, elolvasom a szövegeket és leesik az állam. Capri, Olaszország, Párizs, Sri Lanka, ez a fickó tudott élni, ha a század elején ennyi helyre eljutott. A nagymamám még úgy mesélte, hogy a 30 km-re lévő Balatonig sem jutott el soha az anyja.
Aztán repedezni kezd a máz. Naiv művészek múzeuma, mint korábbi kiállitóhely. Hogyan? És az életrajzban bizony az is szerepel, hogy Miskolc mellett indul a történet, és a kalandjai után oda is tért vissza, hogy élete nagyobb részét végül ott töltse.
Az illúzió elég gyorsan szertefoszlik, amikor egy kicsit jobban megvizsgálom a képeket. Érdekes anyag, és profi fényekkel valóban belelátható akármi, de minden képen van valami, ami nagyon nem illik oda. Az egyiken egy furcsa dinószerű gyik, a másikon az emberábrázolás borzalmas,  a harmadikon egy fa olyan, mintha egy ovodás csinálta volna. Persze, bárkinek a képeibe bele lehet kötni, de ez valahogy mégsem áll össze. Nincs húzókép, tulajdonképpen kép is alig, ezt a mennyiséget pár nap alatt bárki megfestette volna.
Még ezzel együtt is egy érdekes szinfolt ez, ráadásul igazságtalan is vagyok, hiszen nem csak képek, szobrok, kerámiák is vannak. A nagy méretben nagyitott gondolatai elsőre jól hangzanak, de azért messze vannak Hamvas mélységeitől, sőt igy utólag az, hogy ő abban a Párizsban nem találta az érdekeset, ahol épp tomboltak az izmusok, Picasso épp ismert lett, és valójában máig ebből az időszakból él Párizs, az azért egy kicsit mellélövés..


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése