Modigliani a Nemzeti Galériában

Először is: aki Modigliani-ra kiváncsi, olvassa el André Salmon: Modigliani szenvedélyes élete könyvét. Az enyém 1964-es, és most egy hasonló példányt 680 ft-ért látok egy antikváriumban (amióta az antikváriumok is felköltöztek a netre, nem kell már a Kálvinra menni).
Node. Modigliani (és a Picasso) kiállitás tulajdonképpen egy gulyásleves a magyar konyhában, egy Ferrari az autózásban, egy rózsa a növények között..Ha ez sem hozza meg a kedvet a művészet élvezetéhez, akkor tényleg hagyjuk inkább. Egy csali..Ami nem is árt, hiszen nincs Szépművészeti, Műcsarnok..de ezt már irtam. Szóval ha valaki -ok nélkül- arra gondol, hogy az egyik délutánját festészettel töltené, akkor itt a remek lehetőség. És 99 %, hogy bejön. Hiszen alapműveltség.
Modigliani története az egyik legjobban elmesélhető festőportré. Hiszen van benne minden: a századelő Párizsa, a Montmartre, Picasso, szegénység, tehetség, borzalom és lázadás, éjszakai élet és Lapin Agile..fogadjunk, hogy még a Moulin Rouge-t is bele tudnánk keverni... Modigliani a fickó, aki a semmiből jött (Livorno-ból, ami majdnem ugyanaz), beilleszkedett a párizsiak közé, nem vetette meg az italt és a jókedvet..És még képeket is hagyott ránk. Ez utóbbi mondjuk nagy szerencse, mert ugyan szobrászkodott is, de csak a szobrairól nem ismernénk, az tuti.
A kiállitás annyiból ügyes, hogy látványosan és érthetően magyarázza el legalább a legfontosabb tényeket, de közben már ott van pár kép, szobor is, szóval nem érezzük kötelező olvasmánynak az adatokat. És végre valaki grafikailag is átgondolta, hogy lehet sok infót elhelyezni. A kedvencem a szobrok mögötti rész művészkapcsolatok plakátja, ahova sikerült érthetően és nem túlzsúfolva felpakolni egy elég szép excel táblát, amit átbogarászva érdekes kapcsolatokat tanulmányozhatunk (sajnos azt pont nem fotóztam le).

Modigliani képet már mindenki látott, a portréi tényleg kifejezőek, emellett látványosak is, szivesen láttam volna többet is belőle, de persze az a helyzet, hogy a főművek rég nagyon gazdag emberek széfjeiben lakoznak, onnan kicsalogatni őket pedig lehetetlen. Ezért örülni kell ennyi képnek is, kedvcsinálónak a festészethez pedig ideális.