Azon gondolkodtam, hogy majd egyszer, amikor végetér a nyár, hova lenne érdemes elutazni egy jó kis kiállitástúrára. Ha már itthon semmi sem történik, azért a világ szerencsésebb felén igencsak kiszolgálják a művészet iránt érdeklődőket.
Csakhogy felmerül egy fontos kérdés: megéri-e csupán egy kiállitásért autózni, repülni? És ha megéri, akkor mondjuk Pollock-ért érdemes, Picasso-ért meg nem? Legjobb, ha nem keverjük ezeket a dolgokat. Még én sem ülnék be a kocsiba néhány Warholért, ha mondjuk Bázelbe kéne mennem. De az Art Bázel azért más, több, mint néhány kirakott kép, és az már lehet hivószó. Mondjuk például az, hogy két napig térdig lehet gázolni a képekbe, lehet ismerkedni, és környékbeli múzeumok is mindig akkorra időzitik a legjobb tárlataikat. Ha hozzárakunk egy kis kirándulást, csónakázást egy tavon, úgy már rögtön más szint kap a dolog.
Szólni kell arról is, hogy ma már azért más egy utazás jelentősége, mint korábban. Az 50-es korosztály, akárkivel beszéltem, mind nagyon jelentősnek és fontosnak érezte az utazást, hiszen 3 évente jutott csak hozzá, tehát akkor kellett mindent úgymond bepótolni. Ma már ez nem téma, nekem is volt olyan évem, amikor hetente kétszer ültem repülőre, ezért aztán a jelentőségteljes meghatódottság elmaradt, és legfeljebb a reptéri várakozás unalmát enyhitette a gondolkodás. Meg hozzávehetjük azt is, hogy ma már nem téma, vagyis nem pénzkérdés a repülés. A szállás, a jó szállás egyre inkább, de egy repülőút sokszor annyiba kerül, mint a taxi a reptértől a belvárosba, jelentéktelen tétel.
Akkor tehát mindenki menjen a Louvre-ba azonnal? Dehogy. Illetve persze - ha valakit ez érdekel. De nem szégyen az sem, ha nem érdekli, hiszen a Louvre-ban bemutatott stilus nem feltétlenül fogja orrba vágni azt, aki valami újra kiváncsi.
Az Albertinában ősszel Seurat, Signac, Van Gogh kiállitás lesz. Ez egyrészt lejárt lemez, hiszen az állandó gyűjteményben is vannak ilyen darabok, meg aztán láttuk őket már nemegyszer - aki máshogy gondolja, irány Bécs.
A Pompidou-ban mindig ezer kiállitás megy egyszerre, de a főfogás ősszel Magritte lesz. Kicsit lefittyen a szám, nem is oly rég Bécsben is volt hasonló, nem. Giacometti, Georgia O'Keeffe, nem rossz, de azért önmagában kevés egy londoni úthoz. Habár ott is önmagában a könyvesboltba betérés felér egy úttal.
Nézzem tovább? A magam részéről inkább elnapolom a kérdést...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése