Ez a bejegyzés akár folytatása is lehet az előzőnek, mert rögtön az első oldalon megtudjuk, hogy a válság óta (természetesen a 2008-as) bizonytalanabb lett a megélhetés a művészek számára is. Addig a szerző szerint lehetett találni grafikusi, galériás, múzeumos állást, vagy akár egy kreativ ügynökségnél el lehetett helyezkedni, de ennek vége. Nemcsak hogy állások nincsenek, akit alkalmaznak, azt is határozott idejű szerződéssel, vagy a rettenetes túlkinálat miatt akár ingyen. És ő ráadásul amerikáról beszél, nálunk még annyival is rosszabb a helyzet, hogy itt csak az kaphat állást, aki felesküszik a népnemzeti akaratakadémiára, vagy még akkor sem, mert sokan vannak..
Azért szögezzük le gyorsan, hogy ez nem egy világmegváltó vagy tudományos könyv. Nyilván mondhatná azt, hogy mindenki menjen el bankigazgatónak, és meg is van oldva a kérdés. Nem, ez egy szórakoztató könyv, és alapvetően egyetlen mondanivalója van: szeresd amit csinálsz. És azért mondja ezt, mert ha csak azért festesz, mert ahhoz értesz vagy mert pénzt adnak érte, akkor az nem túl jó. No persze Hamvas sem azért volt raktáros, mert abban teljesedett ki, de a szerző azt mondja, hogy akkor tudsz kitűnni a sokaságból, ha mindent beleadsz, azt pedig csak akkor tudod, ha érdekel amit csinálsz. Ismerős szöveg? Most csak egyet emlitve: Malcolm Gladwell-nek volt egy elmélete, miszerint 10000 órát kell foglalkozni valamivel ahhoz, hogy kitűnjél a tömegből.
Persze tegyük hozzá, hogy ezt a fajta könyvet hivhatnánk hajrá könyvnek vagy lélekerősitő könyvnek is: igazából csak arról szól, hogy bemutat embereket akik már sikeresek lettek, és a végére hozzáteszi, hogy neked is sikerülhet. Amiért mégis irok róla az, hogy a műfajon belül ez egy jól sikerült darab, és tulajdonképpen nem szájbarágós. Nagyobb hangsúly van az emberek bemutatásán, ami viszont kifejezetten érdekes. Ha szerző úgy akarja, lehetett volna ez egy érdekes tanulmány is, bár akkor bizonyára nem kerül fel a könyvespolcokra...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése