A magam részéről örülök, ha művészeti témák nem csak a művészeti újságban kerülnek elő, mert ez azt jelenti, hogy egy dobosnak, egy kőművesnek ugyanúgy dolga van a képzőművészettel, mint egy tanárnak. Az is tetszett, hogy egyedül a Forbes irta meg, hogy mennyi pénz kellett ahhoz, hogy két magyar bekerüljön a Tate és a Pompidou beszerzési bizottságába, vagyis másszóval a teljes hazai művészeti sajtó elmehet a piklibe, amiért nem mentek utána ennek. Hogy miért fontos? Mert a Tate és a Pompidou Európában a legnevesebb intézmény, és ez a két ember ily módon nagyobb hatással van Európa magyar művészet képére, mint nagyjából bármi, amit bárki tesz, beleértve a Ludwig múzeumot, Mng-t, összes galériát.
Eddig dicsértem a Forbes-ot, de most nem fogom. Felületes és gagyi, alányalós cikk ez, melynek révén több ismerősöm jött oda hozzám, hogy leszidjon, amiért nem beszéltem nekik eddig Szűcs Attiláról, holott ő a legnagyobb arc. Sajnos ezen a ponton visszakérdeztem, hogy ki az a Szűcs Attila, aztán kezembe nyomták az újságot. Ott meg ezt olvasom: "A legkeresettebb magyar kortárs képzőművész." Mi van?
Jó, hát persze nem tudom, ki a legkeresettebb. De nem csak én nem tudom, senki, mert a képeladások nagy része közvetlenül, áfa fizetés nélkül történik, és amúgy sincs semmilyen statisztika arról, kinek a képeit adják el legtöbbször. A cikkben mintegy jogi szövegként hozzáteszik azt is, hogy a középgenerációsok közül. Ami igy megintcsak semmit sem jelent.
Aztán kiderül, hogy Deák Erika a felesége - az Oktogonnál, vagyis inkább Nagymező utcánál van a Deák Erika galéria, ha esetleg nem lenne ismerős a név.
Olvasom a cikket, és nem tudom nem azt gondolni, hogy ez egy pr cikk. Rendkivül Blikkes a felütés ezzel a legkeresettebbel, nagyivű, teljesen beláthatatlan nagyotmondások tömkelege következik, még véletlenül sincs semmi negativ, ellenben felsorolnak egy rakás nevet, akik szerintük hitelesitik a történetet, noha csak arról van szó, hogy ismerik egymást. Szóval ez újságiróilag olyan, mintha leszóltak volna, hogy hello, kell valami szines erről a fickóról, de semmi negativ! Sajnos az egész újság hangulata ez, igazán kár, hogy ezt újságirásnak nevezik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése