50 éves az arles-i fotófesztivál. Tulajdonképpen szinte elképzelhetetlen, hogyan lett egy baráti társaság találkozójából egy nemzetközileg elismert óriási happening.Ez a könyv bemutatja a kezdeteket, amikor szó sem volt még kiállitásokról, csak egy találkozóról. Hogyan lehet rávenni a fotós társadalom elitjét arra, hogy egy isten háta mögötti faluba utazzanak? Jó kérdés, de a szervezőknek sikerült. Ansel Adams, Cornell Capa, Willy Ronis, Brassai, óriási nevek.
Az első években nem is voltak kiállitások, csak találkozók, bemutatók, ezeken viszont óriási tömeg jelent meg. Valószinüleg ők mind fotósok voltak, különben nem lett volna ennyire népszerű ez a rendezvény...
Mi a titka Arles-nak? Hát, egyrészt 10 km-re van a tenger, júliusban tartják, a franciáknak (de másoknak is) teljesen egyértelmű, hogy ilyenkor lemennek délre, a franciáknak még országot sem kell váltaniuk ehhez...De ne legyünk igazságtalanok. Egy Ansel Adams találkozásra én is lementem volna 1970-ben Arles-ba, ha tudok róla.
A könyv leginkább egy dokumentumgyűjtemény, sok képpel a fesztivál kezdeteiről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése