A múltkor egy ismerősöm ismerősének ismerősével beszélgettem a művészeti életről, és ő, mivel abszolút nem érintett, nem látja, mennyire borzasztó és élhetetlen lett ebben az országban a művészeti élet. Nem akartam neki kiselőadást tartani, ezért megkérdeztem, szereti-e a forma-1-et. A legtöbb pasit nem hiszem, hogy különösebben izgatná, persze éppen meg lehet nézni a tévében. Viszont akivel beszéltem, ő sokszor kiment Mogyoródra is a futamra, és követi az eseményeket. Jó - mondtam - akkor most képzeld el, hogy megszeretted volna a forma 1-et, ha nincs az országunkban futam. - Természetesen kizárt - felelte, hiszen épp azért szeretett bele, mert annak idején őt is kivitték és ott szurkolhatott. -Látod, most az van nálunk a művészetben, hogy nincs forma-1-es futam - fejeztem be a hasonlatot.
Később jutott eszembe, hogy a focihasonlat talán még jobb lett volna. Mindenki tudja, hogy egy játékosnak külföldre kell igazolnia ahhoz, hogy jó focista legyen, és ez nincs máshogy a művészetben sem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése