A sikeres művészek általában létrehoznak egy alapitványt életük vége felé, hogy egyrészt továbbéljen a nevük, másrészt legyen, aki kezeli a műveiket, kiállitásokat szervez satöbbi...Egyes szerencsések persze rögtön múzeummal nyitnak, de ez a ritkább. Kentridge egészen más utat választott. Létrehozott egy művészeti központot Less good idea néven, és nem magát helyezi előtérbe, hanem a helyi művészeknek próbál teret biztositani. Ugyanakkor a névválasztás sem véletlen (kissé rosszabb ötletek): nem egy hatalmas, drága struktúrát akar, hanem egy kis, egészen független helyet. Szándékosan nem akar nagyra nőni, mert ő azt vette észre, hogy a nagyobb projektek mind félrementek (a johannesburgi szépművészeti múzeum rézből készült, drágán felújitott tetejét egyszerűen ellopták, és megáztak a képek), a kis, fenntartható dolgok viszont működhetnek.
Milyen jó ötlet. Már csak egy magyar Kentridge kellene nekünk..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése