2018. szeptember 9., vasárnap

Beyoncé és Jay-z a Louvreban

Egy ismerősöm hivta fel a figyelmemet arra, hogy nézzem meg Beyoncé klipjét, ami a Louvreban készült. Ha valaki rákeresne, ezt irja be a youtube oldalba: Apes**t - the carters.
Valóban kibérelték a Louvre termeit, és meglehetősen sok képet is bemutatnak a klipben, de ettől még nem lettek intellektuálisabbak. Már elnézést, de még ha le is vesszük a mérhetetlen ellenszenvemet az efféle ugrálós diszkó-gengszter rap iránt, azért a klip jól mutatja, hogy mennyire nem tudnak kapcsolódni a Louvre-hoz az előadók. A képeket néhány kivételtől eltekintve háttérnek használják ahhoz, hogy az ő arcukat mutassák. Nagyon feltűnő, hogy néhány vakkantáson kivül az előadók az égvilágon semmit sem csinálnak. Nem énekelnek, nem játszanak hangszeren, nem táncolnak, csak mozdulatlanul ülnek miközben néha odavakkantanak valamit a kamerába (amit akár dalszövegnek is vehetünk).
Hogy mi ezzel a bajom? Az, hogy egy zenész, mint mondjuk Sting, remekül játszik gitáron és basszusgitáron, tud énekelni, és igyekszik tehetséges zenészekkel körülvenni magát. Nem tudom elképzelni, hogy Sting, vagy Miles Davis, Marcus Miller csinálna egy olyan klipet, ahol ő csak ül és bámul a kamerába. Azt viszont el tudom képzelni, hogy zenélnének a hangszereiken, viszont onnantól az lenne a hangsúlyos. Esetleg egy Brad Mehldau-ról el tudnám képzelni, hogy a zongorajátékához sokat adna a Louvre háttérhangulatnak, de itt Beyoncé egyszerűen csak üldögél, meg se próbál szerepelni. Őt csak azért kell nézni, mert ő a gazdag, neki semmit se kell tennie. Mekkora tévedés!
Persze értem, hogy a Louvre-ban bemutatott képek nagy része már nem tükrözi a közizlést, és egy amerikainak amúgy is mindegy lehet, miféle képek vannak ott, csak az egésznek igy számomra olyan hangulata van, mintha Beyoncé, mivel megteheti, megveszi kilóra a Louvre-ot és kész. Ha igy gondolja, tegye, csak ne várja, hogy én tapsikoljak neki...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése