Fogalmam sincs, miért nem mutat be a Ludwig több egyéni kiállitást, ráadásul lenne is kitől, és miért kell az amúgy nem támadható, de unalmas és béna kiállitásokat erőltetni?
Erős első mondat, de ne tegyünk úgy, mintha minden rendben lenne ezzel a kiállitással. Először is nézzük meg a dátumokat: 68-80. Riegl Juditnál vagy Hantai Simonnál de még Ackermann Ritánál sem volt gond, hogy egészen friss dolgokat lássunk, akkor most miért kell ennyire visszamenni? Ráadásul mindenki tudja, hogy a szocializmus művészete néhány egészen kivételes kivételtől eltekintve érdektelen ma már. De ha már visszanyúlunk, miért nem a rendszerváltás utáni időszakra, amikor a nyugat egy rövid ideig valóban érdeklődött a magyar művészet iránt, és mondjuk Kerekes Gábor, Barta Zsolt sikereket ért el?
Mondjuk ki a nyilvánvalót: ez az anyag a Ludwigban kb. 5 művészettörténészt érdekel. Én nem tartozom közéjük, noha elég mélyen beleástam magam Erdély Miklós, Hajas Tibor, Perneczky Géza, Mauer Dóra és mások művészetébe, és ne felejtsük el, hogy a Mai Manóban az Alföldi Róbert gyűjtemény is olyan képeket mutatott a korszakról, amit eddig még nem láttunk.
A Pécsi műhely anyagán ha végigtekintünk, land art műveket, vagyis a természetbe bevitt tárgyakkal játszó művészetet látunk, egy kis geometrikus művészetet, nagyon kevés videómunkát és némi fotódokumentációt láthatunk. Nem mondom, hogy nincs érdekes kép, de azért elég tempósan körbe lehet sétálni. Az külön vicces, hogy a főszervező 23 szervezésről szóló levelét is kiállitották, számomra ez volt a legérdekesebb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése