Egyetlen képét sem ismerjük. S mivel a 2. világháború alatt halt meg, ez már igy is marad. Pedig Korniss Dezsővel, Vajda Lajossal, Bálint Endrével jóban levő festő többet érdemelne egy rövid szócikknél. De a fellelhető információk is szűkszavúak. Montrouge-ban élt, ami tipikus vidéki falunévnek tűnik, pedig ma már bőven Párizs része délről, a Porte d'Italie alatt, vagyis majdnem metrótávolságban, a Boulevard Périphérique mellett (ami olyasmi, mint a Hungária körút, tehát Montrouge = Zugló). 1930-ban ment ki Korniss Dezsővel, csak ő kint is maradt, párizsi felesége is volt. Bálint Endrével, Vajda Lajossal és persze Kornissal dolgozott együtt, ami olyan, mintha valaki a sakkban a Polgár lányok és Lékó Péter mellett dolgozna. Persze az elképesztően visszahúzódó Bálint Endre, és a mélyszegénységben élő Vajda csak az utókor szemében lett nagy művész, Vajda képeit konkrétan a 90-es években szedték elő egy ágynemütartóból.
Ami ennél is nagyobb baj, az a dolgok elkenése. A tavaly megjelent, drága és igényes Bálint Endre monográfiában Hegedűs Béla nincs megemlitve, de a párizsi út, mely Korniss felől visszaigazolt, a Bálint Endre könyvben egyetlen sort sem kap. Se Montrouge, se Korniss. Olvashatom én akármilyen alaposan a legteljesebb könyveket, és nincs benne semmi erről. Persze végülis miért is lenne, hiszen Hegedűs kiment 30-ban, igaz előtte azért a Tamás galériában, ami akkor a legjobb volt, kb. mint most a Kieselbach, szerepeltek képei, legalábbis a névsorban benne van. Kiment Párizsba, aztán Pestről láthatatlan lett, aztán gyorsan meg is halt. Nagy kár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése