Yann Arthus Bertrand: Human

Évekkel ezelőtt történt, hogy pár nappal a kiállitásmegnyitóm után sétálgattam a feleségemmel Cannes-ban, már este volt, és egyszercsak belefutottunk a tengerparton egy óriási kivetitőbe, ahol Yann Arthus Bertrand otthon (home) cimű filmjét kezdték épp vetiteni, meg volt előtte egy kis beszélgetés is, de az valahogy közhelyesnek tűnt nekem. Namost Bertrand azért bőven "kötelező olvasmány", például a France from air könyvének köszönhetően, de igen gazdag az életműve, többszáz könyvet készitett. Az otthon filmben azt kérdezgeti, miközben elképesztően gyönyörű tájakat mutat be, hogy miért kell embereknek elhagyniuk az otthonukat - ő persze leginkább a nincs megélhetés tényezőt emelte ki, azért ez jóval a mostani helyzet előtt volt. Nem is azért emlitem, hanem mert talán azért, mert Bertrand már bőven nyugdijas lehetne, és senkinek sem kell megfelelnie, ezért a mostani, Human filmjében sem követ semmilyen hollywoodi fordulatot. Sőt, kifejezetten lassan kezeli a kamerát, a filmben alig vannak vágások, nem Tarr Bélásan lassú, hanem annál gyorsabb, inkább csak nem siet. Filmje amúgy az egyik legnagyobb közhely lehetne, hiszen az emberségről portréfilmet késziteni egyszinű fekete háttér előtt, az azért nem épp egy rambo izgalmassága, de pár perc alatt rájövünk, hogy ennek is van létjogosultsága. Jön egy interjúalany, elmesél egy történetet, aztán tájképek jönnek, aztán újabb interjú, újabb történet. Nem egy hiradó, hiszen a figurák talán sosem szerepelnének semmilyen filmben vagy hiradóban. Mégis, elég sokat meg lehet tudni a minket körülvevő világról. Bertrand már nagyon régóta nem Európában forgat, ezúttal is Afrikát és Dél-Amerikát ejtette útba Ázsia mellett (Pakisztán, Madagaszkár, Kambodzsa, nem folytatom). Nem véletlen, hogy olyan helyeket keresett, ahol nem dúskálnak a pénzben, de nem feltétlen hatásvadász azért. Inkább egy nagypapa kedves bibelődése, akihez nem azért megyünk látogatóba, hogy focizzon velünk, hanem azért, hogy meséljen, és azért neki bőven van is mit. 60 éves kor fölött kötelezővé tenném ezt a filmet, ebből azért sejthető, hogy az ajánlásom ott van. Alternativaként megpróbálhatunk 54 országon keresztül 650 emberrel beszélgetni...