2019. április 13., szombat

Dan Perjovschi új könyve - the book of notebooks

Dan Perjovschi egyik nagy kedvencem, igy aztán szinte felugrottam örömömben, amikor a Palais de Tokyo-ban Párizsban belefutotttam új könyvébe. Aztán végülis senki sem tehet róla, hogy mégis otthagytam (vagyis egyszerűen megtelt a hátizsákom). Ha valakinek nem ugrana be, Dan egy grafikus, méghozzá olyan, aki gúnyot űz a világpolitika vagy akár az átlagember hétköznapjaiból.
Órákig tudnám sorolni a kedvenc rajzaimat tőle. Ez a könyve igen vastag, és a korábbi jegyzetfüzetei lapjait tartalmazza. Ezek a lapok lényegében szűretlenül tartalmazzák az ötleteit, és itt kezdtem egy kicsit gondolkodóba esni. Dan rajzai ugyanis általában sok ötletet tartalmaznak, de talán nincs olyan ember, aki képes lenne megtölteni 500 oldalt jó ötletekkel. Másfelől pedig egy jegyzetfüzet a funkciójánál fogva vázlat, bekerül minden, ami a készitője eszébe jut, később pedig teljesen természetes, ha az ötletek akár fele vagy még nagyobb százaléka a kukában végzi.
A könyv birtokában viszont végigkövethetjük a gondolkodásmódját, legalábbis ezt igéri a könyv. Igen ám, csakhogy Dan ötletei általában statikusak, nehezen továbbfejleszhetők. Szó sincs tehát arról, hogy eszébe jut valami, aztán azt továbbfejleszti, hanem megrajzol valamit, és az kész, az onnantól úgy is marad. Épp ezért viszont teljesen mindegy, hogy egy ötlettel a 4. vagy a 444. oldalon találkozunk.
Természetesen örülök a könyvnek, de még jobban örülnék, ha egy szerkesztő kiválogatná azt a 100 rajzot, ami a legjobb..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése