2017. augusztus 3., csütörtök

A megunhatatlan könyv

A könyv egy olyan cucc, amit Umberto Eco fedezett fel és a legszebb ódát Brian Epstein irta róla a Könyvkiadás múltja és jelene cimmel. Haha. Bár ha a Rózsa nevét olvassuk, természetesen azonnal orrba csap a tudásvágy, és talán még a Szabó Ervin könyvtárba is beiratkozunk, csakhogy átérezzük a könyvek jelenlétét. 100 év múlva talán már röhögnek ezen, de a ma embere még buzgón támaszkodik a könyvekre Dan Brown legnagyobb örömére.
Tényleg megszámlálhatatlan azoknak a művészeknek a száma, akik a könyvet mint művészeti tárgyat értelmezték. Igy nem csodálkoztam azon, hogy a biennáléra is jutott belőlük. A könyvlap tulajdonképpen lehet egy rajzlap, vagy mint ez esetben, egy alap egy jó kis himzésre. Tényleg dekorativ munkák, pár percig szivesen nézegettem őket. Aztán feltűnt, hogy nincs szöveg. Egy könyv szöveg nélkül olyan, mint Velence viz nélkül, igy aztán kicsit lógó orral távoztam, pedig még mindig könyvmániás vagyok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése