A Beyeler alapitvány csodás villaépülete Bázeltől 30 percnyi villamosozásra van. Kár, hogy idén felújitják a vonalat, igy inkább kocsival mentem. Egy falucska végén, a kukoricás tábla és tehenek mellett olyan kiállitóhelyet sikerült felhúzni, aminek minden országból a csodájára járnak. Egy csodás park is tartozik hozzá egy étteremmel, körben a tipikus svájci hegyekkel, igy aztán mire besétálunk a főépülethez, már rá is hangolódtunk a szépségre.
Most éppen Bacon - Giacometti kiállitás van, hamarosan irok róla, de addig is egy apró szössszenet. Az alagsorban, a restaurátorműhely mellett van egy apró, két termes galéria, nem is mindenki jut el odáig, hiszen egy Giacometti kiállitás éppen elég ingert ad. Ezért a lenti kiállitás nem is akar versenyezni vele, intim, apró képeket mutat, amik elsőre ráadásul nem is túl érdekesek.
Tulajdonképpen semmi sincs rajtuk, néhány ecsetvonás az egész. Eléggé sötét is van, és a képek is aprók. Megálltam egy pillanatra elgondolkodni, hogy mi is ez az egész. És akkor elkezdték a képek jobban megmutatni magukat. Ezek a képek intim viszonyba kerülhetnek a nézővel, nem akar sokat mondani, viszont olyan, mintha csak egy talált látvány lenne, mintha nem is festette volna valaki, csak éppen rátalált volna. Ügyes.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése