Filmkritika: Ruben Brandt

Mostanában nemigen jutok el moziba, ezért nagyon vártam ezt a dvd megjelenést. És hogy nem csak én, azt jelzi, hogy nem is sikerült az első boltban megvennem a lemezt, ami azért nem gyakran fordul elő egy magyar mozival. De a Ruben Brandtnak jó volt a marketingje, jó volt a kritikája, nem csoda, hogy szinte rávetettem magam.

Azt kell mondjam, hogy a film mindazon tulajdonságokkal rendelkezik, ami miatt érdemes megnézni, kivéve egyet. Csodálatos a látvány, látszik rajta, hogy erősen átgondolták, aprólékos a kidolgozás, a szereplők jól kidolgozottak, és a látványuk már önmagában is érdekes, folyamatos a feszültség, a történetvezetés..Csodás.
Mindezt azonban tönkreteszi egy aprócska dolog, mégpedig az, hogy a történetet nagyon elszúrták. Egészen pontosan alárendelték a látványnak. A rendező szerintem beleszerelmesedett a szereplőibe, a látványba, a valóban csodálatosan megrajzolt világba, és már nem maradt ideje arra, hogy a történettel is foglalkozzon. Igy viszont az a furcsa helyzet állt elő, hogy a film elvileg a vájtfülü művészetszeretőknek szól, de ők azonnal felszisszennek, amikor megtudják a film háttértörténetét. Eleinte a film meglehetősen valósághűnek mutatja magát - persze egy képregényhez képest - de aztán egymás után érkeznek a hihetetlenebbnél hihetetlenebb jelenetek. És a főhős motivációja egészen gyatra. Ezt a háttértörténetet már egy gimnazista se hinné el, nemhogy egy művészetismerő. A szereplők motivációja szintén gagyi, jobban átgondolva a szereplők egészen biztosan nem azt tennék, amit a filmen látunk.
Nem akarom lelőni a történetet, de nagy kár érte. Annyira csodálatos az animációk, a szereplők, a kidolgozottság, minden, és akkor egy ennyire gagyi történettel próbálják kiszúrni a szemünket! El kellett volna dönteni, hogy értelmiséginek készitik-e a filmet. Ha igen, egy titkot megsúgok: nem a Blikkben kell keresni a gondolatiságot. Jaj de kár ezért a filmért, annyira tudnám ajánlani, de nem teszem.