Bécs fotóhónap - járjatok portfolio reviewra

Időközben elindult a bécsi fotóhónap, én már körbe is szaglásztam. Hamarosan jönnek a beszámolók, de addig is beszélni akarok egy furcsaságról. Nem értem, az emberek miért nem járnak portfolio review-ra. Az arról szól, hogy az ember összerakja a képeit, könyveit, egy kicsit elgondolkodik azon, hogy mit mondjon magáról 5 percben, aztán már csak reagálni kell az érdekesebbnél érdekesebb felvetésekre. Technikailag úgy zajlik a dolog, hogy kisorsolják, hogy ki kihez kerül, Bécsben 5 beszélgetésre lehetett regisztálni. Van kb. 20 szakember, aki a napját arra áldozza, hogy megnézi és meghallgatja a regisztráltak anyagait. 20 perc van minderre minden egyes körben, vagyis 20 percig lehet beszélgetni egy szakértővel lényegében bármiről, aztán csere.

Akik véleményt mondanak, azok neves szakemberek, kurátorok múzeumokban, szervezők, netán maguk is művészek - minden esetben érdekes a felállás, mert tudnak olyat mondani, amire magadtól nem jönnél rá. Ennél is fontosabb az, hogy kapcsolatokat lehet igy szerezni, sőt nekem többször is igy lett kiállitásom itt-ott. Általában nincs idő végigmondani bonyolult dolgokat, de éppen ez a jó, mert amúgy sem árt, ha megtanulsz tömören fogalmazni, felvillantani valamit, amit aztán vagy kifejtesz, vagy nem. A felkért szakemberek pedig nagyon sokszor tudnak lényeges dolgokat mondani a művekről.
Szóval fogalmam sincs, miért én voltam az egyetlen magyar a portfolio review-n.