2016. október 17., hétfő

Szubjektiv artmarket



Ahogy vasárnap délután láttam, az Artmarket igen nagy siker volt, látogatószámban mindenképp. Piros pontokat, amik az eladásokat mutatják, már alig láttam valahol, de ez nem hinném, hogy meglepő lenne mifelénk. Következzen a szokásos, szubjektivnél is szubjektivebb beszámoló.
A Vintage galériával kell kezdenem, mert Hajas Tibor csodákat azért elég ritkán lehet látni. Ez a mű pedig még a Szilágyi Sándor féle összesitett könyvben sincs benne, noha mindenki (és az internet is) tud a létezéséről. Igazán Alföldi Róbert gyűjteményébe való darab, művészettörténeti jelentőséggel, csodálkoznék ha valaki nem csapott volna le rá.

Cataniából, vagyis az olaszoktól érkezett a következő kiemelt kép, ami talán a vásár egyetlen aktuális képe. Egy fickó ücsörög a bal oldalon, azt mondja: "ki kell vándorolnom", aztán jobb oldalt megérkezik ugyanez az ember, és már azt mondja: "utálom a migránsokat". Ez annyira jellemző gondolat, hogy nem is kommentálom.


Minyó Szert Károlyt már a Nessimben is nagyon szerettem, aprólékosan kidolgozott képein sohasem lehetett slendriánságot látni, pedig nem kevés munka volt létrehozni őket. Ezúttal két egyedi festésű fotót hozott, vagyis egy aluminiumlapra kasirozta a képet, majd jöhetett a festés. Bonyolult kép, nem is hiszem, hogy eleget néztem ahhoz, hogy minden részletét felfogjam.


 Szintén Cataniából érkezett néhány képeslap. Ezt ironikusan mondom, ugyanis nagyon kis képek ezek, talán 10-15 centisek, és döbbenetesen jól vannak laborálva. Csak sajnos egyrészt nagyon drágák, másrészt meg giccsesek is, de egy tanulság mégis van: idén döbbenetesen jól laborált képek érkeztek szinte mindenhonnan, ami két dolgot jelenthet: 1. fejlődik a technika 2. jobban odafigyelnek a nagyitásra. Hajlamos vagyok az 1-esre szavazni de nagyon örülnék a 2-es opciónak is..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése